Budapest, 2026. március 5. – A Minerva Intézet 2026. február 20–25. között végzett, a magyar felnőtt népességre nem, kor, végzettség és lakóhely típusa szerint reprezentatív kutatása alapján a választási részvételi hajlandóság továbbra is kiugróan magas, miközben a pártpreferenciákban és az egyéni jelöltek megítélésében is stabilan kirajzolódik a Tisza előnye. A válaszadók több mint fele úgy véli, hogy a választási kampányt külföldről befolyásolják, ugyanakkor a feltételezett beavatkozók megnevezésében erős megosztottság látható.
A felmérés eredményei szerint a részvételi szándék rekordszinthez közeli. A válaszadók 89%-a mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg részt venne a választáson. A Minerva Intézet értelmezése szerint – az ilyen típusú méréseknél szokásos, politikailag aktívabb válaszadói kör túlreprezentációjának lehetséges hatását figyelembe véve is – feltételezhető, hogy rekordot jelentő, 70% feletti részvételre lehet számítani. A biztos szavazók körében a mobilizáció erős: válaszaik alapján sem a rossz idő, sem a hosszú sorok nem tántorítanák el őket, közel kétharmaduk (63,5%) délelőtt adná le a szavazatát, és hasonló arányban vannak azok is, akik nem egyedül mennének voksolni (61,2%). A válaszadók túlnyomó többsége már kibontotta a választási értesítőt (84%). A részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők 94%-a tisztában van a szavazás pontos helyszínével, és csupán mintegy 5%-uk jelezte, hogy nem az állandó lakóhelyén szavazna.
A pártversenyben a Tisza előnye a Minerva mérésében továbbra is jelentős. A biztos szavazó pártválasztók körében 9 százalékpontos, a teljes népességben 6 százalékpontos vezetés látható, miközben a pártválasztás kérdésében a „nem tudom” válaszok aránya 22% - ugyanakkor a bizonytalanok/rejtőzködők profilja összességében valamivel nagyobb arányban azonosítható potenciális tiszás szavazóként.
A kisebb pártok közül a Mi Hazánk helyzete tűnik a leginkább élesnek: az Intézet mérése alapján ők érhetik el egyedül az 5%-os eredményt - felülről vagy alulról, de nagyon közel lesznek hozzá.
Az egyéni jelöltek versenyében a Tisza előnye 7,5 százalékpont. A kutatás ugyanakkor egy, a kampány szempontjából lényeges mintázatra is rámutat: a listás támogatók között 8 százalékponttal kevesebb a Fidesz egyéni jelöltjét támogató fideszes, mint a Tisza egyéni jelöltjét támogató tiszás. Az egyéni jelölti kérdésnél emellett valamivel magasabb a bizonytalanok és a rejtőzködők aránya is. Összességében a válaszadók 29%-a mondta, hogy a Fidesz jelöltjére szavazna, 43% másik párt jelöltjét vagy függetlent támogatna, a többiek pedig még nem döntöttek.
A Minerva Intézet rendszeresen megkérdezi, hogy a válaszadó szeretné-e, ha további négy évig Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Ebben a „nem szeretné” válasz aránya a korábbi mérésekhez képest folyamatosan nőtt, és immár 8 százalékponttal magasabb azok arányánál, akik támogatnák Orbán Viktor folytatását.
Ugyancsak rendszeres kérdés, hogy a válaszadó melyik pártnak tippelné a győzelmet; ezen a mutatón a Tisza jelenleg 2 százalékponttal vezet, ami azt jelzi, hogy a várakozások szintjén is érzékelhető elmozdulás történt.
A bizonytalanok és rejtőzködők csoportjának összetétele alapján a Minerva Intézet azt látja, hogy ebben a körben összességében valamivel nagyobb arányban azonosíthatók potenciális Tisza-szavazók, mint más politikai oldalakhoz húzó válaszadók. Ez a megállapítás a magas „nem tudom” arány mellett különösen fontossá teszi a következő időszak kampányának mobilizációs és meggyőzési hatásait.
A kampány külföldi befolyásolásáról szóló kérdésben a válaszadók mintegy 55%-a gondolja úgy, hogy a választási kampányt külföldről befolyásolják. Bár ez önmagában magas érték, a lehetséges beavatkozó ország vagy hatalom megnevezésében markáns megosztottság jelenik meg. A kormány narratívájával egyező válaszok – az EU/„Brüsszel” és Ukrajna – összességében kisebbségben vannak (23,2%), ugyanakkor a Fidesz táborában domináns véleménynek számítanak. Ezzel párhuzamosan a kormányellenes szavazók döntően Oroszországot és az Egyesült Államokat jelölik meg a beavatkozás feltételezett forrásaként. A pártválasztásban bizonytalanok többnyire ebben a kérdésben sem foglalnak állást, de körükben is enyhe többségben van az ellenzéki vélemény.
A Minerva Intézet automata gépi hangasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét. A február 20. és 25. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai mentén – végezte. A kutatás során összesen 2475 teljesen kitöltött kérdőívet vett fel, ebből került redukálásra véletlen kiválasztással (szimulációs optimalizálási eljárással) a korcsoportra kvótázott 1200 fős minta.
A Minerva Intézet megújult kutatási módszertanát követve, a februári mérési eredmények a KSH 2022. évi népszámlálási adataira épülő összevont változók súlyozással kerül meghatározásra: a súlyozás során a nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint ismert sokasági együttes eloszlásokhoz igazítjuk a mintát, figyelembe véve az azóta eltelt időszak halandósági rátáját, illetve a végzettségben bekövetkezett változásokat. Részletes módszertani leírás ezen a linken érhető el.
A kutatás tetszőlegesen tovább elemezhető:
▶ Kérdések
▶ Válaszok adatbázisa (XLSX)
▶ Elemzési eredmények (XLSX)
▶ Kutatási módszertan